A nagyobb gyerekekkel mindig egy kicsit más egy ilyen program. Ők már nemcsak azt szeretnék tudni, hogyan lesz a tésztából briós, hanem sokszor arra is kíváncsiak, miért éppen úgy dolgozunk vele, mi történik sütés közben, és hogyan zajlik a munka egy valódi pékségben.

A programot most is frissen sült, meleg kiskiflivel kezdtük, majd hamarosan mindenki munkához látott.

Kezdődhetett a brióssütés!

A gyerekek előkészített brióstésztát kaptak, amelyet először megismertek, megtapintottak, majd következhetett a sodrás és a formázás.

A briós készítésénél hamar kiderül, hogy egy egyszerűnek tűnő mozdulat mögött is van technika. Egyenletes vastagságú tésztarudat sodorni, majd abból szép formát készíteni elsőre nem mindenkinek sikerül tökéletesen, de éppen ettől érdekes.

Megmutattuk a sodrás, aztán mindenki próbálkozhatott, javíthatott, újraformázhatott. A végére pedig mindenki elégedetten helyezte a sütőlemezére a briósait.

A saját kezű munka ennél a korosztálynál is gyorsan meghozta a jókedvet: hamar kiderült, hogy hatodik osztályban sem lehet kinőni a tésztázás öröméből.

Amíg kel a tészta, beszéljünk a kenyérről!

A megformázott briósoknak időre volt szükségük a keléshez. Ezt az időt arra használtuk, hogy közelebbről is megismerkedjünk a kenyér és a vadkovász világával.

Beszélgettünk arról, hogyan készül a vadkovászos kenyér, mi történik a hosszú érlelés során, miért fontos az idő és a megfelelő alapanyag, és mennyi munka előzi meg azt a pillanatot, amikor egy kenyér végül kikerül a kemencéből.

A Kovász Katedrális programjainak egyik fontos része éppen ez: szeretnénk, ha a gyerekek nemcsak egy kész kenyeret látnának, hanem megértenék valamennyire azt a folyamatot és szakmai tudást is, amely mögötte áll. Ez illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amelyet a Kovász Katedrális az iskolás programjainál is képvisel.

Ezúttal a pék szakmáról is beszélgettünk

Mivel hatodik osztályos vendégeink már lassan abba az életkorba érnek, amikor egyre többször szóba kerül a továbbtanulás és a pályaválasztás, ezúttal magáról a pék szakmáról is ejtettünk néhány szót.

Mit csinál valójában egy pék? Milyen tudásra van szüksége? Mennyit változott ez a szakma az elmúlt években? Mi az, amit gépek segítenek, és melyek azok a munkafolyamatok, amelyeknél továbbra is nélkülözhetetlen az ember tapasztalata, figyelme és kézügyessége?

Az ásotthalmi kézműves üzem közelsége különösen jó lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek ne csak elméletben halljanak minderről. A Kovász Katedrális éppen egy működő kézműves pékség mellett található, így itt a kenyérkészítés nem egy tankönyvi folyamat, hanem mindennapi munka.

Nem az volt a célunk, hogy bárkit is a pék szakma felé tereljünk. Sokkal inkább az, hogy megmutassunk nekik egy valódi szakmát közelről. Hiszen pályát választani is könnyebb úgy, ha a fiatalok minél többféle munkával, szakmával és életpályával találkozhatnak.

És ki tudja? Lehet, hogy valakinek éppen ezen a napon jutott először eszébe, hogy egyszer ő is szívesen dolgozna egy pékségben.

Közben a briósok is megkeltek…

A beszélgetés után visszatértünk saját alkotásainkhoz. A megkelt briósokat tojással lekentük, majd mindenki kedvére díszíthette őket cukorral, fahéjas cukorral vagy dekorcukorral.

Ezután irány a kemence!

Ahogy teltek a percek, lassan az egész Kovász Katedrálist betöltötte a frissen sülő briós illata. Talán ez az a része a programnak, amelyhez nincs szükség külön magyarázatra. Mindenki pontosan tudja, mi következik.

Meg kell kóstolni.

És természetesen egészen más érzés egy olyan briósba beleharapni, amelyet néhány perccel korábban még saját kezünkkel formáztunk.

Egy kisfilm és egy kvíz a végére

A program során az ásotthalmi kézműves üzem mindennapjait bemutató kisfilmet is megnéztük. Így azokból a munkafolyamatokból is láthattak részleteket a gyerekek, amelyekkel a foglalkozás során nem találkoztak közvetlenül. A Kovász Katedrális korábbi iskolás programjain is a kisfilm és az azt követő játékos kvíz zárta az élményt.

A végén pedig következhettek a kérdések. Ki figyelt a vadkovászról szóló előadáson? Ki emlékszik a kenyérkészítés egyes lépéseire? És vajon ki tudja, miért olyan fontos az idő a jó kenyér elkészítéséhez?

Az üllési hatodikosokkal töltött program így egyszerre szólt közös sütésről, a kenyér készítésének megismeréséről, a pék szakmáról és persze a saját készítésű briós sikerélményéről.

Örültünk, hogy vendégül láthattuk őket a Kovász Katedrálisban!

Reméljük, hogy nemcsak a frissen sült briós ízét, hanem néhány új gondolatot és élményt is hazavittek magukkal.

„Itt sütik a kenyeret?”
„Ma tényleg mi csinálunk brióst?”
„A kiflit is itt sütötték?”

Természetesen minden kérdésre örömmel válaszoltunk.

A rövid bemutatkozás után frissen sült, még meleg kiskiflivel kínáltuk meg a csoportot. Ahogy a gyerekek beleharaptak a puha kiflikbe, a kezdeti izgalmat hamar felváltotta a felszabadult jókedv. A pedagógusok is örömmel csatlakoztak a kóstoláshoz, miközben mindenki kényelmesen elhelyezkedett.

A finom falatok után elérkezett a várva várt pillanat: kezdődhetett a brióskészítés.

A gyerekek előkészített brióstésztát kaptak, hiszen programunkon a dagasztás helyett a tészta megmunkálására, sodrására és formázására helyezzük a hangsúlyt. Először megmutattuk, hogyan kell a tésztát hosszú, egyenletes rudakká sodorni.

Ez elsőre nagyon könnyű feladatnak tűnik, de valójában nem az. Számunkra nagyon fontos, hogy mindenki pozitív élménnyel gazdagodjon, így addig mutatjuk és gyakoroljuk a sodrást, amíg mindenkinek nem sikerül.

A legnagyobb örömet természetesen a formázás jelentette.

A gyerekek fantasztikus kreativitással dolgoztak. Bár briós készült, születtek csigák, dupla csigák és szívecskék is. A jó kedv végigkísérte az egész folyamatot.

Miután elkészültek a briósok, keleszteni kezdtük őket.

Ezalatt a gyerekekkel és a tanítónénik a vadkovászos kenyér világáról beszélgettünk. Játékos formában meséltünk arról, mi is az a vadkovász, hogyan „él”, miért kell etetni, és hogyan segít a kenyér elkészítésében.

A gyerekeket különösen lenyűgözte, hogy a kovász tulajdonképpen élő kultúra.

Nagy érdeklődéssel hallgatták a vadkovászos kenyér készítésének lépéseit is: hogyan keverjük össze az alapanyagokat, hogyan pihentetjük a tésztát, miért fontos a fermentáció, és mennyi türelem kell egy igazán jó kenyérhez.

Beszéltünk a liszt, a víz és a só jelentőségéről, valamint arról is, miért kedvelik egyre többen a természetes eljárással készült kenyereket.

Közben a briósok szépen megkeltek.

Elérkezett a következő izgalmas lépés: a lekenés. Tojással kentük le a briósokat, hogy sütés után gyönyörű fényes, aranybarna felületet kapjanak.

Ezután jött a gyerekek egyik kedvence: a szórás.

Cukor, fahéjas cukor és dekorcukor közül választhattak. Mindenki igyekezett a saját briósát a legszebbre díszíteni.

Amikor a briósok bekerültek a kemencébe, minden szem oda szegeződött.

Perceken belül az egész tér megtelt a frissen sülő briós ellenállhatatlan, édes-vajas illatával. A gyerekek izgatottan figyelték, hogyan emelkedik meg a tészta, hogyan pirul aranybarnára a teteje.

Amikor végre elkészültek, alig győzték kivárni a kóstolást.

Mindenki büszkén kereste a saját briósát.

A kóstolás után levetítettük a 10 perces kisfilmet az ásotthalmi kézműves üzem mindennapjairól. A gyerekek érdeklődve figyelték, hogyan dolgoznak a pékek, hogyan készül a kenyér és mennyi munka rejlik minden egyes vekni mögött.

A program végén következett a jól ismert kvíz.

„Miből készül a kovász?”
„Miért kell pihentetni a tésztát?”
„Milyen alapanyagokat használunk kenyérhez?”

A gyerekek meglepően ügyesen válaszoltak.

A helyes válaszokért természetesen jutalom járt: szilvalekváros hókifli.

A búcsúzáskor több gyerek is ugyanazt kérdezte:

„Mikor jöhetünk vissza?”

Számunkra ez az egyik legszebb visszajelzés.

Már az érkezéskor látszott a gyerekeken az izgatottság.

Kíváncsian figyelték a teret, a kemencét, az eszközöket. Rengeteg kérdésük vol, és mi örömmel válaszolunk rájuk.

A meleg kiskifli elfogyasztása közben oldódott a kezdeti izgalom, és hamar kialakult az a felszabadult légkör, amely a programot végigkísérte.

A brióskészítés mindig nagy lelkesedéssel indul.

A gyerekek örömmel nyúlnak a puha tésztához. A sodrás számukra egyszerre játék és tanulás. Fejlődik a kézügyességük, miközben észrevétlenül új mozdulatokat sajátítanak el.

A formázás a kedvenc részük.

Minden gyermek szeretné, hogy az ő briósa legyen a legszebb vagy a legkülönlegesebb. Sokszor születnek teljesen egyedi alkotások, amelyek mosolyt csalnak mindenki arcára.

A kelesztési idő alatt a figyelmük a kenyér világára terelődik.

Természetesen a gyerekeknek korosztályuknak megfelelő, játékos formában mesélünk a vadkovászról. Elmondjuk, hogyan „él” a kovász, miért kell etetni, és hogyan segít a kenyér elkészítésében.

A gyerekeket mindig lenyűgözi az a gondolat, hogy egy kenyér elkészítéséhez mennyi idő és türelem szükséges.

Közben a briósokat lekenjük tojással, majd cukorral, fahéjas cukorral vagy dekorcukorral díszítjük.

Ez a rész szinte mindig hangos lelkesedést vált ki.

Amikor a briósok a kemencébe kerülnek, minden tekintet oda szegeződik.

A várakozás izgalmas.

A sütőből kiáradó illat pedig szinte azonnal meghozza az étvágyat.

Amikor végre elkészülnek, a gyerekek büszkén keresik a saját briósukat. Ez különösen fontos pillanat: felismerik, hogy saját munkájuk eredménye van előttük.

A briós elfogyasztása után levetítjük a 10 perces kisfilmet az ásotthalmi kézműves üzemről.

Ezután következik a nap egyik legizgalmasabb része.

A kvíz.

A kérdések játékosak, mégis segítenek felidézni mindazt, amit a program során tanultak. Miből készül a kenyér? Mi a kovász? Miért fontos a jó alapanyag?

A helyes válaszok jutalma hókifli.

A program végén a gyerekek nemcsak finom brióssal, hanem rengeteg élménnyel, új ismerettel és sikerélménnyel térnek haza.

És gyakran ugyanazzal a mondattal búcsúznak:

„Mikor jöhetünk legközelebb?”

Az iskolás programok mindig különlegesek, hiszen a gyerekek szűretlen kíváncsisággal érkeznek. Náluk nincs udvariassági kérdés, csak őszinte érdeklődés.

Ez most sem volt másként.

Már az első percekben elhangzott:

„Hol van a kenyér?”
„Mikor sütünk?”
„Most rögtön ehetünk brióst?”

A meleg kiskifli elfogyasztása után a gyerekek alig várták, hogy kezdődjön a munka.

A brióstészta megfogása már önmagában élmény volt számukra. Többen hangosan nevettek, amikor érezték, milyen puha és rugalmas.

A sodrás során fejlődött a kézügyességük, de természetesen akadtak mókás pillanatok is. Egy kisfiú például olyan hosszú rudat sodort, hogy büszkén kijelentette:

„Ez már kígyó!”

A formázásnál szebbnél szebb alkotások születtek.

A kelesztés alatti előadás során a vadkovászt a gyerekek nyelvén magyaráztuk el. Nagyon tetszett nekik az a gondolat, hogy a kovász „él” és gondoskodni kell róla.

A briósok lekenése után mindenki cukorral díszített: volt aki kristálycukorral, volt aki dekorcukorral, volt aki fahéjjas cukorral és volt aki a hárommal egyszerre díszített.

A sütés alatti várakozás szinte végtelennek tűnt számukra.

Amikor végre elkészültek a briósok, a gyerekek nagyon boldogok lettek.

Ez az egyik legkedvesebb pillanat volt a foglalkozás során.

Az ásotthalmi kézműves üzemünk mindennapjait bemutató kisfilm most is nagy sikert aratott.

A filmet a szokásokhoz híven most is kvízkérdések követték és a hókifli jutalom pedig természetesen most is hatalmas sikert aratott.

A tábort Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezet, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezte és a Szakmakóstoló nevet viselte.

A rövid bemutatkozás után frissen sült, még meleg kiskiflivel kínáltuk meg a csoportot. A gyerekek örömmel fogadták a finom falatokat, és néhány perc alatt már teljesen oldott, vidám hangulat alakult ki.

Ezután kezdetét vette a brióskészítés.

Mivel programunk során előkészített brióstésztával dolgozunk, a gyerekek azonnal belevethették magukat a gyakorlati részbe. Először megmutattuk, hogyan kell megfelelő mozdulatokkal sodorni a tésztát.

A sodrás sokaknak elsőre egyszerűnek tűnt, de gyorsan kiderült, hogy figyelmet és finom mozdulatokat igényel.

Pár perc múlva mindenki ráérzett a technikára.

A formázásnál szabadon kibontakozhatott a kreativitásuk. Bár klasszikus briósformát mutattunk, a táborozók fantáziája ennél jóval messzebbre szárnyalt.

Miután minden briós elkészült, következett a kelesztés.

Ez alatt a pihenőidő alatt a gyerekek megismerkedtek a vadkovász különleges világával. Játékosan, érthetően meséltünk nekik arról, hogyan készül a vadkovászos kenyér, és miért olyan különleges ez a hagyományos eljárás.

Beszéltünk a kenyér múltjáról, arról, hogyan sütöttek régen az emberek, és hogy a természetes fermentáció milyen fontos szerepet játszott már évszázadokkal ezelőtt is.

A gyerekeket különösen érdekelte, hogy a kovász tulajdonképpen „él”.

A vadkovászos kenyér készítésének lépéseit iselmagyaráztuk: az etetést, a tészta összeállítását, a pihentetést, a fermentációt és a sütést. Szó esett arról is, hogy a jó minőségű alapanyagok – liszt, víz, só – mennyire fontosak.

Közben a briósok szépen megkeltek.

Eljött a sütés előtti utolsó szakasz.

A briósokat tojással kentük le, hogy sütés után gyönyörű fényes, aranybarna felületet kapjanak. Ezután jött a gyerekek egyik kedvenc része: a díszítés.

Cukor, fahéjas cukor és dekorcukor közül választhattak.

A legtöbben természetesen bőségesen szórtak a tetejére, hiszen minél csillogóbb, annál jobb.

Amikor a briósok bekerültek a kemencébe, a várakozás szinte tapintható volt.

Minden szem a kemencére szegeződött.

Ahogy telt az idő, a briósok szépen megemelkedtek, a tetejük aranybarnára sült, a cukor pedig finoman karamellizálódni kezdett.

Az egész tér megtelt azzal az utánozhatatlan édes-vajas briósillattal, amit lehetetlen nem szeretni.

A kóstolás pillanata mindig különleges.

A táborozók büszkén keresték a saját alkotásukat, majd boldogan kóstolták meg a még langyos, puha, foszlós briósokat.

A program végén levetítettük a 10 perces kisfilmet, amely az ásotthalmi kézműves üzem mindennapjait mutatta be. A gyerekek érdeklődve figyelték, hogyan dolgoznak a pékek, mennyi munka és odafigyelés szükséges a mindennapi kenyér elkészítéséhez.

A zárás ezután a jól ismert kvízzel következett.

A táborozók igazi versenyszellemmel vetették bele magukat a válaszadásba.

A helyes válaszokért természetesen jutalom járt.

És mi lehetne jobb jutalom, mint egy finom hókifli?

A búcsúzáskor több gyerek is integetve köszönt el, és hallottuk az egyik legkedvesebb mondatot, amit egy ilyen program végén kaphatunk:

„Az osztályommal is szeretnék ide eljönni.”

Ez a Mórahalmi Szent László Katolikus Általános Iskola 3. osztályos tanulóinál sem volt másképp.

Az érkezést követően mindenkit szeretettel köszöntünk, majd egy rövid bemutatkozással kezdünk. Fontos számunkra, hogy vendégeink már az első pillanatban otthonosan érezzék magukat. A hangulat oldásához mi lehetne jobb, mint egy frissen sült, még meleg kiskifli?

A kiskifli fogyasztása közben már érezhető az a családias légkör, amely a Kovász Katedrális programjait jellemzi. A gyerekek kíváncsian figyelnek, kérdeznek, beszélgetnek, és mindenki izgatottan várja, mikor kezdődhet a közös alkotás.

A briós program különlegessége, hogy itt nem dagasztással indulunk. A résztvevők előkészített, kész brióstésztával dolgoznak, így a hangsúly a tészta megmunkálásán és a formázási technikák elsajátításán van.

Először megmutatjuk, hogyan kell a tésztát megfelelően sodorni. Sokan elsőre meglepődnek, milyen fontos az egyenletes mozdulat. A cél, hogy a tészta szép, egyenletes hengerré alakuljon.

Ezután következik a formázás, ami a program egyik legkedveltebb része. Itt mindenki kibontakozhat. A gyerekek különösen élvezik ezt a részt: a puha tésztával dolgozni számukra egyszerre játék és alkotás.

Ahogy a briósok elkészülnek, pihenni hagyjuk őket, hogy megindulhasson a kelesztés. Ez azonban nálunk nem üres várakozás.

Amíg a briósok kelnek, a résztvevők bepillantást nyernek a vadkovászos kenyér különleges világába. Beszélünk arról, honnan ered a kovászolás hagyománya, hogyan készítették kenyerüket őseink, és miért vált a vadkovászos technológia újra ennyire értékessé napjainkban.

Részletesen bemutatjuk a vadkovászos kenyér elkészítésének folyamatát is: az etetéstől kezdve a fermentáción át egészen a sütésig. Szó esik arról is, milyen pozitív hatásai lehetnek a hosszú fermentációs folyamatnak.

A résztvevők megtudják, hogy a megfelelő alapanyagok mennyire fontosak. Beszélünk a liszt, a víz, a só és maga a kovász szerepéről is, valamint ezek szervezetre gyakorolt kedvező tulajdonságairól.

Közben elérkezik a briósok következő fázisa.

A megkelt briósokat óvatosan lekenjük tojással, hogy sütés után szép fényes, aranybarna felületet kapjanak. Ezután következik az egyik legszórakoztatóbb rész: a díszítés.

Van, aki kristálycukrot választ, más a fahéjas cukorra esküszik, míg sokan a dekorcukrot kedvelik legjobban. Ahogy a cukorszemek megcsillannak a tészta tetején, már előre sejthető, milyen csodás végeredmény vár ránk.

A briósok ezután a kemencébe kerülnek.

Rövid időn belül a tér megtelik a frissen sülő briós utánozhatatlan illatával. Vaj, édes tészta, karamellizálódó cukor: nehéz ennél csábítóbb aromát elképzelni.

Amikor elkészülnek, a résztvevők alig várják a kóstolást.

A puha, foszlós briós kívül enyhén roppanós, belül légiesen lágy. Minden falat a gondosan végzett munka jutalma.

A briós elfogyasztása után programunk még nem ér véget.

Egy rövid, körülbelül 10 perces kisfilmet tekintünk meg, amely betekintést ad az ásotthalmi kézműves üzem mindennapjaiba. A film bemutatja a pékek munkáját, a dagasztás, formázás és sütés folyamatát.

A gyerekek számára ezt követően egy játékos kvíz következik. Az előadáson elhangzott információkból teszünk fel kérdéseket, így játékosan ellenőrizhetik tudásukat.

A helyes válaszok természetesen jutalmat érnek.

És mi lehetne méltóbb jutalom, mint egy finom hókifli?

Már az ismerkedés első pár percben kiderült, hogy egy szuper, összetartó kis közösség érkezett hozzánk, akikkel nagyszerű lesz együtt dolgozni. Az ismerkedés alatt gyorsan elfogytak a tányérról a meleg kiskiflik, így gyorsan munkához is láttunk

A gyerekek 2-2 tésztagombócot kapta, melyeket egy kis gyúrás, nyújtás következtében már mindenki formázott. A hagyományos briós forma mellett dupla csigák és szív formák is készültek.

A kelési időt is hasznosan töltöttük. A Kovász Katedrális háziasszonya mesélt a kenyér múltjáról, megmutatta, hogy hogyan kell vadkovászt készíteni és hogyan kell azt etetni, illetve elmagyarázta, hogy az ásotthalmi üzemben miért is készül majdnem 1 napig a kenyér.

Ekkor vissza tértünk a briósokhoz, és alaposan lekentük őket felvert tojással és mindenki saját kedvére megszórta a sajátjait cukorral.

Amíg a briósok sültek, a gyermekek a vadkovászos kenyér pozitív élettani hatásaival ismerkedtek meg. Megtanulhatták, hogy miért is hasznos kenyérsütésnél alternatív liszteket használni: mennyi pozitív hatása van a szervezetünkre alakor, a tönköly vagy a zab fogyasztásának. Nagyon nagy meglepetést okozott, hogy mitől is teljes kiőrlésű a liszt.

Ez idő alatt a briósok kisültek és mindenki csillogó szemekkel várta, hogy a sajátja a tányérára kerüljön.

Sokan elcsomagoltatták a kis alkotásaikat, hogy megmutathassák azokat otthon. Mindenki nagyon büszke volt magára és természetesen mi is azok voltunk rájuk.

Az ásotthalmi üzem mindennapjairól szóló kisfilmet mindenki csendben és nyugodtan (talán egy kicsit el is fáradva) nézte végig.

Ez után nem maradt más hátra, mint egy izgalmas kis kvíz, ahol a helyesen válaszoló gyermekek hókifli jutalmat kaptak. Természetesen mindenki helyesen válaszolt a kérdésekre és mindenki részesült a jutalomból.

A legszebb pillanatok mindig azok, amikor a résztvevők ráébrednek: „Ezt én készítettem!” A büszkeség, az öröm és a közös nevetések teszik igazán különlegessé ezeket az alkalmakat. Ezen a délelőttön rengeteg ilyen pillanat volt.

Várunk mindenkit szeretettel egy ilyen varázslatos élményre!

Természetesen a rövid ismerkedést most is meleg kiskiflivel segítettük, mely meglepő gyorsasággal tűnt el a gyermekek elől.

A nasizás közben háziasszonyunk, Gina ismertette a délelőtt programját és mindent részletesen bemutatott: a tésztától a nyújtófán keresztül, a páros szaggató formákig.

Ez után minden kis csigás kapott 1-1 tésztagombócot, lisztet, formát, nyújtófát és már kezdődhetett a munka. A gyermekek nagy lelkesedéssel, serényen készítették a különböző formákat. Az izgalom nagy volt: vajon milyen íze is lesz kisülve.

A várakozás nem volt hiábavaló. Kis kekszek házi lekvárjainkba mártogatva hatalmas sikert arattak. Mindenkinek nagyon ízlett a saját munkája. A Csiga csoportosok annyi kis süteményt készítettek, hogy még uzsonnára is bőven jutott nekik.

A kis sütemények fogyasztása alatt az Ásotthalmi üzemben készült kisfilmet is megnézték a gyerekek.

Nagyszerű élménybeszámolót írtak nekünk, ezért most nem a mi, hanem az Ő gondolataik következnek:

2026. május 19-én iskolánk Háztartástan szakkörének haladó csoportja különleges szakmai élményben részesült. Ezen a napon ellátogattunk az ásotthalmi Varga Pékség oktató- és bemutatótermébe, a Kovász Katedrálisba.

Érkezésünkkor egy népviseletbe öltözött kedves hölgy fogadott bennünket, aki röviden bemutatta a helyszínt és ismertette a program menetét. Ezt követően minden tanuló tésztagombócokat kapott, amelyekből közösen különféle péksüteményeket formáztak. A gyerekek kreatívan alakítottak ki briósokat, csigákat és szívecskéket, a kalácsok tetejét pedig fahéjas cukorral, kristálycukorral és jégcukorral szórták meg.

Miközben a finomságok sültek, a bemutatót tartó hölgy tartalmas és érdekes előadást tartott a vadkovászról. Megtudhattuk, hogyan készül, milyen természetes folyamatok során érik meg, és miért számít egészségesebbnek a hagyományos élesztős pékáruknál. Szó esett az emésztésre gyakorolt kedvező hatásairól, valamint a természetes alapanyagok és a hagyományos eljárások jelentőségéről is.

Az előadás során megtudtuk, hogy a Varga Pékség a minőségi alapanyagokra is nagy hangsúlyt fektet. Megismerhettük az alakor-, őstönköly-, rozs- és zablisztek felhasználását, valamint azt, hogy a felhasznált lisztek egy részét saját malmukban őrlik. A pékség emellett saját készítésű lekvárokat is használ, amelyeket frissen töltenek a péksüteményekbe, mindezt tartósítószerek és adalékanyagok nélkül. Azt is megtudtuk, hogy a pékség munkáját az évek során számos hazai díjjal ismerték el.

  A program részeként egy kisfilmet is megtekintettünk, amely bemutatta a pékség alapításának történetét, a kenyérkészítés munkafolyamatait, valamint a vállalkozás küldetését és szemléletét. A film végén az alapító, Varga Ferenc gondolatai különösen emlékezetesek maradtak számunkra: „A kenyerek királya itt készül a Varga Pékségben.”

 A látogatás nemcsak élményekben gazdag program volt, hanem sok új ismerettel és gyakorlati készséggel is gazdagította szakköröseinket. A gyerekek testközelből tapasztalhatták meg a hagyományos kenyérsütés világát, a minőségi alapanyagok jelentőségét és a kézműves pékség értékeit. Ezúton is köszönjük a gyerekek szállításában nyújtott segítségét Csurgó Ferencnek és Katona Zsoltnak.

Kissné Tóth Andrea              

szakkörvezető

Legutóbbi ovis vendégeink Ásotthalomról a Mátyás Király óvodából érkeztek a Katica csoportosok személyében. Egy pitetészta-készítő foglalkozáson vehettek részt. A program elején közösen beszélgettünk arról, hogyan készülnek a pékségben a különféle termékek, és milyen út vezet a liszttől egészen a kész süteményig.

A gyerekek ezután megismerkedtek a pitetésztával. Megtapinthatták, nyújthatták, formázhatták, miközben folyamatosan figyelték, hogyan változik a kezük alatt az alapanyag. A legtöbben meglepődtek, hogy milyen sok türelemre és ügyességre van szükség ahhoz, hogy a tészta elnyerje végleges formáját.

A foglalkozás során a gyerekek nemcsak sütöttek, hanem játszva tanultak is. Fejlődött finommotorikájuk, figyelmük és együttműködési készségük, miközben egyre jobban megismerték a hagyományos sütés világát.

A sütőből kiáramló finom illatok már messziről jelezték, hogy hamarosan elkészülnek a kis sütemények. A várakozás minden percét megérte a végeredmény: a gyerekek boldogan szemlélték saját alkotásaikat, és büszkén mesélték, melyik részét készítették ők maguk.

A délelőtt végére nemcsak egy finom sütemény készült el, hanem számos új élmény és emlék is született. Számunkra ez jelenti a Kovász Katedrális küldetésének lényegét: közelebb hozni a gyerekekhez a hagyományokat, az alkotás örömét és a kenyér, illetve a sütemények mögött rejlő értékeket.

A gyermekek hálájukat kifejezve hatalmas öleléssel búcsúztak háziasszonyunktól.

Szeretettel várjuk a következő ovis csoportokat is, hogy együtt fedezzük fel a sütés csodálatos világát! 🥧😊