Vidám délelőtt briósillattal – a mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola 2. osztályos tanulói érkezetek a Kovász Katedrálisba
A múlt héten ismét élettel telt meg a Kovász Katedrális, hiszen egy lelkes osztály látogatott el hozzánk pedagógusaikkal együtt. Már az érkezés pillanatában érezhető volt a gyerekek izgatottsága – csillogó szemekkel nézték a kemencét, a munkafelületeket, és záporoztak a kérdések:
„Itt sütik a kenyeret?”
„Ma tényleg mi csinálunk brióst?”
„A kiflit is itt sütötték?”
Természetesen minden kérdésre örömmel válaszoltunk.
A rövid bemutatkozás után frissen sült, még meleg kiskiflivel kínáltuk meg a csoportot. Ahogy a gyerekek beleharaptak a puha kiflikbe, a kezdeti izgalmat hamar felváltotta a felszabadult jókedv. A pedagógusok is örömmel csatlakoztak a kóstoláshoz, miközben mindenki kényelmesen elhelyezkedett.
A finom falatok után elérkezett a várva várt pillanat: kezdődhetett a brióskészítés.
A gyerekek előkészített brióstésztát kaptak, hiszen programunkon a dagasztás helyett a tészta megmunkálására, sodrására és formázására helyezzük a hangsúlyt. Először megmutattuk, hogyan kell a tésztát hosszú, egyenletes rudakká sodorni.
Ez elsőre nagyon könnyű feladatnak tűnik, de valójában nem az. Számunkra nagyon fontos, hogy mindenki pozitív élménnyel gazdagodjon, így addig mutatjuk és gyakoroljuk a sodrást, amíg mindenkinek nem sikerül.
A legnagyobb örömet természetesen a formázás jelentette.
A gyerekek fantasztikus kreativitással dolgoztak. Bár briós készült, születtek csigák, dupla csigák és szívecskék is. A jó kedv végigkísérte az egész folyamatot.
Miután elkészültek a briósok, keleszteni kezdtük őket.
Ezalatt a gyerekekkel és a tanítónénik a vadkovászos kenyér világáról beszélgettünk. Játékos formában meséltünk arról, mi is az a vadkovász, hogyan „él”, miért kell etetni, és hogyan segít a kenyér elkészítésében.
A gyerekeket különösen lenyűgözte, hogy a kovász tulajdonképpen élő kultúra.
Nagy érdeklődéssel hallgatták a vadkovászos kenyér készítésének lépéseit is: hogyan keverjük össze az alapanyagokat, hogyan pihentetjük a tésztát, miért fontos a fermentáció, és mennyi türelem kell egy igazán jó kenyérhez.
Beszéltünk a liszt, a víz és a só jelentőségéről, valamint arról is, miért kedvelik egyre többen a természetes eljárással készült kenyereket.
Közben a briósok szépen megkeltek.
Elérkezett a következő izgalmas lépés: a lekenés. Tojással kentük le a briósokat, hogy sütés után gyönyörű fényes, aranybarna felületet kapjanak.
Ezután jött a gyerekek egyik kedvence: a szórás.
Cukor, fahéjas cukor és dekorcukor közül választhattak. Mindenki igyekezett a saját briósát a legszebbre díszíteni.
Amikor a briósok bekerültek a kemencébe, minden szem oda szegeződött.
Perceken belül az egész tér megtelt a frissen sülő briós ellenállhatatlan, édes-vajas illatával. A gyerekek izgatottan figyelték, hogyan emelkedik meg a tészta, hogyan pirul aranybarnára a teteje.
Amikor végre elkészültek, alig győzték kivárni a kóstolást.
Mindenki büszkén kereste a saját briósát.
A kóstolás után levetítettük a 10 perces kisfilmet az ásotthalmi kézműves üzem mindennapjairól. A gyerekek érdeklődve figyelték, hogyan dolgoznak a pékek, hogyan készül a kenyér és mennyi munka rejlik minden egyes vekni mögött.
A program végén következett a jól ismert kvíz.
„Miből készül a kovász?”
„Miért kell pihentetni a tésztát?”
„Milyen alapanyagokat használunk kenyérhez?”
A gyerekek meglepően ügyesen válaszoltak.
A helyes válaszokért természetesen jutalom járt: szilvalekváros hókifli.
A búcsúzáskor több gyerek is ugyanazt kérdezte:
„Mikor jöhetünk vissza?”
Számunkra ez az egyik legszebb visszajelzés.